Linkek a témában:
Rubus saxatilis L. - Kövi szeder
Kis termetű, lágyszárú faj. A meddő sarjak indaszerűen heverők, a virágzó hajtások 10-30 cm magasak. A levelek hármasak, a pálha nem nőtt össze a levélnyéllel. A virág szirmai fehérek, felállók, a termés piros.
Szederfajták
Magyarországra 1974-ben hozták be a Thornfree és a Thornless Evergreen tüskementes szederfajtákat. Közülük csak a Thornfree terjedt el. Napjainkban zömmel e fajtát termesztik árutermelő ültetvényekben és kiskertekben egyaránt. Az elmúlt évtizedben a –20 °C alatti fagyok többször okoztak komoly károkat (Benedek, 1984).
Szeder Lochness
Származás: Skócia, Invergowrie Kertészeti Kutató Intézet. Szülők: az előállító nem hozza nyilvánosságra.
Vadszeder
A vadszeder (Rubus fruticosus) a Rubus nemzetséghez tartozó, egész Európában elterjedt, így hazánkban is gyakori gyümölcstermő gyógynövény. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő fajok összessége. Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder.
Meghatározás
R. sect. Allegheniensis – R. sect. Arguti – R. sect. Caesii (hamvas szeder (R. caesius))- R. sect. Canadenses – R. sect. Corylifolii – R. sect. Cuneifolii – R. sect. Flagellares – R. sect. Hispidi – R. sect. Rubus (molyhos szeder (R. canescens) ill. lásd még: vadszeder)- R. sect. Setosi – R. sect. Ursini – R. sect. Verotriviales